Volodimir Zelenszkij: Oroszország akár háborút is indíthat Ukrajna ellen

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem zárja ki annak az esélyét, hogy Oroszország teljes körű háborút indít Ukrajna ellen. Az államfő a pénteken Kijevben megrendezett Jaltai Európai Stratégia (YES) konferencián kijelentette, hogy 2014-ben Oroszország “tett egy lépést ebbe az irányba, de az ukránok megakadályozták”. Zelenszkij arra célzott, hogy 2014-ben Oroszország önkényesen magához csatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, majd fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében az ottani szakadárok támogatásával. Utóbbit a Kreml váltig tagadja, a válságot pedig Ukrajnán belüli “polgárháborúnak” nevezi.  

Az ukrán elnök szavai szerint a teljes körű háború megindítása Oroszország legnagyobb hibája lesz.

 

“Úgy gondolom, hogy ezután soha nem lesz jószomszédság Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország között, mert utóbbi területén is jelen van Oroszország”

 

– fogalmazott Zelenszkij.

 

Ez a legrosszabb, ami történhet, de sajnos, megvan ennek az esélye

 

– konstatálta.

 

Zelenszkij kitért arra, hogy Joe Biden amerikai elnökkel a múlt héten Washingtonban megtartott találkozóján nagy figyelmet szenteltek a biztonság kérdésnek. Szerinte Biden “megérti az Oroszország felőli fenyegetést”, az amerikai elnök egyebek mellett támogatja a hadiflotta és a légvédelem erősítésére tett ukrán javaslatokat.

Zelenszkij múlt heti egyesült államokbeli látogatás alatt az amerikai kormány újabb 60 millió dolláros katonai támogatást helyezett kilátásba Ukrajnának, egyebek között “a határai mentén jelentősen megnövekedett orosz katonai tevékenység, a kelet-ukrajnai tűzszünet megsértése és egyéb provokációk miatt”. A két ország védelmi minisztere Washingtonban dokumentumot írt alá, amelyben újabb Javelin páncéltörő rakéták szállítása is szerepel. Biden leszögezte, hogy Az Egyesült Államok továbbra is szilárdan kiáll Ukrajna euroatlanti törekvései, szuverenitása és területi integritása mellett az orosz agresszióval szemben. A két államfő a találkozójuk után kiadott közös nyilatkozatban azonos célokat tűzött ki számos kérdésben, beleértve az orosz agresszió elleni védekezést.

Apokaliptikusnak nevezte a Kreml szóvivője az ukrán elnök Oroszország és Ukrajna közötti totális háború lehetőségéről szóló pénteki fejtegetését.

 

Nem akarnánk apokaliptikus várakozásokba merülni

 

– mondta újságíróknak pénteken Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, hozzátéve hogy a Kreml sajnálkozással fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szavait. Zelenszkij Kijevben egy YES Brainstorming elnevezésű fórumon igennel felelt a moderátornak arra kérdésére, hogy lehetségesnek tart-e egy teljes körű háborút Oroszország és Ukrajna között.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-bejegyzésében az írta, hogy Zelenszkijnek az orosz-ukrán háborúról tett kijelentése – amelyet logikátlannak és összefüggéstelennek minősített – azt bizonyítja hogy a politikus “egyre jobban elszakad a valóságtól”.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház elnökének helyettese a TASZSZ-nak hírügynökségnek azt hangoztatta, hogy a nyilatkozat az ukrán elnök “tehetetlenségéről” és “alkalmatlanságáról” árulkodik. Meglátása szerint az orosz agresszióval való “ijesztgetés” és Ukrajna “áldozatként való bemutatása” a kijevi vezetés “egyetlen megmaradt eszköze a Nyugat figyelmének felkeltésére és támogatásának megőrzésére”.

Leonyid Kalasnyikov, az orosz parlament alsóház FÁK-országok ügyeiben illetékes bizottságának elnöke szintén a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszországban senki sem akar háborút Ukrajnával. Úgy vélekedett, hogy teljes körű konfliktus csak abban az esetben robbanhat ki, ha az ukrán fél olyan “provokációt” hajt végre “mint a maga idején Szaakasvili”.

Miheil Szaakasvili georgiai elnök 2008-ban megkísérelte erővel visszafoglalni a hazájától de facto elszakadt, Oroszország védelmét élvező Dél-Oszétiát, ami – ott állomásozó orosz békefenntartók megsemmisítésével együtt – katonai intervenciót váltott ki Moszkva részéről.

Oroszország 2014-ben elcsatolta a Krímet Ukrajnától a Kijevben végbement erőszakos politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. A referendumot a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el és az annexiót Ukrajna területi épségének megsértéseként értékelte. A Kelet-Ukrajnában ugyanebben az évben kirobbant fegyveres konfliktust Kijev és a Nyugat orosz agressziónak, Moszkva pedig ukrajnai polgárháborúnak tekinti. Oroszország és Ukrajna között nincs hadiállapot.