WHO: állandósulhat a napi koronavírus esetszám

Minden világjárvány fertőzés, de nem minden fertőzés világjárvány. És ha egy vírus már nem okoz globális járványt, de mégsem tűnik el teljesen: endémia lesz belőle.

Talán a világ első számú szaktekintélye – az immár a hetedik amerikai elnök egészségügyi főtanácsadójaként szolgáló – Anthony Fauci mondta ki először még tavaly áprilisban, hogy akárhogyan is próbálkozunk, a Covid–19 fenyegetése talán soha nem fog teljesen eltűnni, ezért középtávon is meg kell tanulnunk együtt élni vele. A professzor szerint arra kell berendezkednünk tehát, hogy folyamatosan kontroll alatt tartsuk.

A vélemények egy irányba mutatnak

Mike Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti igazgatója 2020 májusában szintén úgy fogalmazott, hogy az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a koronavírus a nemi betegségekhez hasonló fertőző betegséggé „szelídül”, tehát területenként eltérő mértékben ugyan, de folyamatosan velünk marad, itt-ott újra és újra felbukkan majd, csak éppen az egészségügy idővel megtanulja kezelni.

Rusvai Miklós víruskutató tavaly júniusban ugyanígy látta, szerinte

hozzá kell szokni, hogy a koronavírus-járvány nem tűnik el teljesen, szórványos esetek nagy valószínűséggel továbbra is lesznek.

Szlávik János infektológus 2020 decemberében szintén nem zárta ki, hogy a vírus akár a következő évtizedekben is velünk marad, viszont szerinte már nem fog az ideihez hasonló súlyos eseteket és halálozásokat okozni.

Idén januárban amerikai kutatók modellezték a járvány lehetséges végjátékát, és arra jutottak, hogy a Covid–19 idővel közönséges náthává fog válni. A mostaninál sokkal enyhébb lefolyás és a mind több embernél kialakuló védettség azonban még korántsem jelenti azt, hogy maga a vírus is végleg eltűnne. Csak a tünetei lesznek kevésbé súlyosak.

A vakcinagyártók is egyetértenek ezzel: Stephane Bancel, a Moderna vezére szerint is örökre velünk marad a vírus, és a BioNTech alapítói szerint sem fog eltűnni a koronavírus teljesen, sőt, rendszeres oltásokra lehet szükség az újabb mutációk ellen.

De miért van ez?

Hans Heesterbeek holland tudós magyarázata szerint elsősorban azért, mert hiába a tömeges átfertőződés utáni felépülés, illetve az oltakozás, az emberiség immunizálódása egészen biztosan nem fog egyenlő területi eloszlásban megtörténni.

A járványok terjedését leíró matematikai modellek szakértője úgy látja, hogy még a nyájimmunitás elérése után is maradnak majd olyan területi zárványok a világban, ahol a vírus szabadon terjedhet emberről emberre – ami bőven elég is a fennmaradásához. Tehát a személyközi viszonyok totális felszámolása nélkül (ami nyilvánvaló képtelenség) mindig lesz elég ember ahhoz, hogy a Covid–19 ne tűnjön el teljesen a bolygóról.

Viszont ekkor már elveszíti világjárvány jellegét: a pandémiából endémia lesz.

Az endémia gyakorlatilag a már ismert és jól kordában tartható fertőzéses betegségek szokásos előfordulását jelenti, amelyekkel már megtanultunk együtt élni – ilyen például a fentebb már említett szezonális nátha, vagy akár a herpesz.

Az endémiás szakaszban

  • a fertőzöttek száma (a tömeges immunizációnak köszönhetően) kezelhető mértékűre csökken, és egy relatíve alacsony szinten állandósul, különösebb fellobbanások nélkül, ahol az extrém lefolyású betegségek kivételesnek számítanak már;
  • vagy csupán a világ területileg jól körülhatárolható szegletein lesznek néha kiugróbb adatok (erre utalt Heesterbeek is, amikor a védettség egyenlőtlen területi eloszlásáról beszélt). A malária ellen is létezik védőoltás, ám ettől még időről időre felüti a fejét a világ különböző pontjain – ilyesmire kell gondolni itt.

Emlékszünk még a járvány első napjaira? Amikor az egész világ azért drukkolt, hogy ki ne szabaduljon Vuhan városából a vírus? Nos, az például egy endémiás terület volt akkor még csupán.

 

Végképp eltörölni?

A tekintélyes Nature magazin pár napja öt érvet is hozott arra, hogy miért nem radírozható le a Covid–19 végleg a föld színéről.

  1. A védőoltások ugyan megóvnak a súlyos megbetegedéstől és a haláltól, ám egyáltalán nem biztos, hogy a beoltottak mindeközben nem fertőznek tovább másokat.
  2. Az egész világot biztosan nem lehet átoltani, tehát mindig lesznek olyanok, akik nem védettek.
  3. A vírus folyamatosan mutálódik, és ma még nem világos, hogy akik ma védettek, azok minden jövőbeli variánst is le tudnak-e majd küzdeni.
  4. Az sem tudható ma még, hogy a gyógyulás vagy oltakozás utáni védettség meddig tart egyáltalán.
  5. Hamis biztonságérzet alakulhat ki azoknál, akik átvészelték a fertőzést vagy megkapták a vakcinájukat, így tiszta erővel keresni fogják az emberi kapcsolatokat, ami megint csak a vírus terjedését segíti.

És hogy mikor lesz a világjárványból legalább endémia? A pandémiás szakasz végét, amiként a kezdetét is az Egészségügyi Világszervezet jelenti be.